A kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet. A Telekiek 18. századi kastélya, leghíresebb ura gr. Teleki Sándor 48-as ezredes, emlékíró, aki 25 éves korában, 1825-ben vette át a koltói birtok vezetését.
1846-1847-ben – a „vad gróf” vendégeként – három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. – október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát.
Koltói Teleki kastély
A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott, ezt a fát Petőfi somfájának nevezik, s ez alatt temették el kívánsága szerint Teleki Sándort is.
A kastélyról Jókai Mór így ír: A legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. Bronzino, Saleruo Andrea, Guido Reni, Gerardo de la Nosse, Salvator Rosa, Artemisi, Gentileschi, Giordano Luca (üvegfestő), Pauji, Ribeyras, Solimene, Marko, Velasquez, Murillo, Tiepulo, Delamonica, Pagliano Palini és számtalan más nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.
Kilástás a Teleki kastélyból
A gróf örökösei 1936-ig karban tartották a kastélyt, majd ezután a politikai viszonyok miatt kénytelenek voltak elhagyni a kastélyt és a falut is. A második világháború után menekültek szállták meg, a megmaradt bútorokat a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően restaurálás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. Ezzel egyidőben a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta. Később iskolává alakították, földszintjén ma is iskola és óvoda működik. A Teleki családhoz hű kocsis Sebők Mihály ötlete volt, hogy a kastélyban múzeumot alakítsanak ki. A kastélyban ma Teleki-Petőfi Múzeum működik.
Petőfi és Szendrey hitvesi ágya a koltói múzeumban
Teleki Sándor, a késobbi szabadságharcos ezredes, író, 1845-ben veszi át a koltói birtok vezetését. Az ífjú gróf Kővár vidékének kapitányaként fontos szerepet vállalt Szatmár megye politikai életében. 1846-47-ben a „vad gróf” vendégként – három alkalommal is megfordul a településen Petofi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847 szept.9 – okt.19. közötti időszak, amikor a költőapostol ifjú hitvesével, Szendrey Júliával, itt tölti életének legboldogabb napjait, a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagitja a Magyar lirát. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. Teleki elobb kormánybiztosként, majd Bem József tábornok főintendánsaként részt vesz az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után száműzetésben él. Miután Olaszországban feleségül veszi egy francia tábornok leányát, Litez Tivervald Matildot, hazatér Koltóra, ahol rendbehozza az elhagyott kastélyt és birtokait. Utolsó éveit Nagybányán tölti, majd végső akarata szerint az öreg somfa alá temetik 1892-ben ( A család óhajára 1936-ban a falu köztemetőjébe viszik át a „derék ezredes földi” maradványait ).
A koltói birtok utolsó grófi tulajdonosa Teleki János, aki családjával együtt az 1930-as évek végén hagyja el örökre a falut. A tovabbiakban a kastély termei hol székely menekültek szálláshelyeként, hol termeloszövetkezet székhelyeként, kultúrotthonként, orvosi rendelőként vagy óvodaként működnek. 1960-ban a barokk épület egyik termében Petőfi emlékszobat hoznak létre, amely az 1980-as évek második felére egy egész emeletet kitöltő múzeummá növi ki magát.1998-ban a kastélykertben kerül sor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia páros szobrának felavatására ( Pogány Gábor Beno szobrászmüvész alkotása ), majd 1999-ben elkészül az I és II. világháború koltói mártirjainak emléket állitó kopjafa is
